Márciusban látogatott el szervezetünk öt tagja a Lett Nagykövetségre, ahol Vilmārs Heniņš Nagykövet Úr fogadott minket. V4+ elnevezésű régiós csoportunkat, melyben a balkáni és balti uniós államokkal foglalkozunk Domokos Csenge, Vargha Dániel és Török Katalin képviselte. Ők előző félév során a Niveau 1 keretében ismerhették meg jobban a két térséget. A látogatás célja ezen a napon nem volt más, mint a lett energiapolitika behatóbb megismerése, melynek köszönhetően tagjaink képesek lesznek egy részletesebb tanulmányt írni a később szakmai vita előkészítéseként.
Az energiaszektor az egyik leginkább meghatározó és megosztóbb területe az Európai Uniós szakpolitikáknak. A különböző tagországok eltérően vélekednek az energiaforrásokat és szabályzásokat tekintve. Azonban, ami mindegyikünk számára fontos volt, hogy kikössék a megújuló energiaforrások használatát, ennek következtében az elérendő célok közé tartozik, hogy 2020-ra minden tagállam energiaforrásainak legalább 40%-t megújuló energiából származzon, az elektromosságnak pedig 60%-a. Ennek kapcsán számos tanulmányt elolvasva és kérdések sorát előkészítve mentek el a találkozóra tagjaink. A Nagykövet Úr tömören összefoglalta a lett energiapolitika lényegi elemeit.
Energiaforrások
A balti állam jellemzően vízerőművek révén képes nagy mennyiségű energiát termelni, emellett Svédországból szintén importál, mely ország hasonló energiaforrásokkal rendelkezik. Jelenleg az ország energia importjának a vízenergia és elektromosság a 9%-t teszi ki. A balti ország kapacitásának felét teszik ki a három meghatározó vízerőmű, azonban ezek régiek és hamarosan felújításra fognak szorulni. A Nagykövet Urat megkérdeztük arról is, hogy a globális felmelegedés, a hosszabb száraz időszakok, és a vízállás változása mennyire befolyásolja az energia ellátottságot. Egyelőre sem Svédországban, sem Lettországban nem okozott problémát az éghajlat átalakulása.
Továbbá alternatíva a szélenergia is az ország időjárási viszonyainak köszönhetően. Ennek következtében céllá vált minél több tenger melletti szélerőmű park létesítése. Az ebből származó energia mennyisége nagyban az időjárástól is függ, a kora tavaszi időszakban az ország elektromosság volumenének 1,7-4%-t teheti ki, ez annak is köszönhető, hogy ilyenkor a vízerőművek teljesítménye alacsonyabb.
A nagy erdős területtel rendelkező állam számára a biomassza az egyik legfontosabb tüzelő anyag, azonban a biomassza összegyűjtésével és szállításával kapcsolatos költségek magasak, így nem annyira gazdaságos. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban a lett kormányzat fejlesztés segítő intézkedéseket kíván bevezetni, ami fontos hiszen a csökkenő biodiverzitás a biomasszára is kihatással lehet. A terület szabályozása kikerülhetetlen a fával történő fűtés elterjedtsége miatt. Az intézkedések közé tartozik az a törvény, mely minden kivágott fa helyére egy új ültetését írja elő.
Lettország saját energiaforrásainak több mint 37%-a származik megújuló forrásból, ezzel a balti ország az egyik legtöbb megújuló energiát használó Uniós tagország. Fontos megemlíteni azt is, hogy amíg sok más tagállamban atomerőművek segítségével helyettesítik a fosszilis energiahordozók egy részét, addig Lettország nem rendelkezik ilyennel és a jövőben sem szándékozik építeni, amit a Nagykövet Úr is megerősített. Energia szükségleteit az ország képes más forrásból beszerezni, illetve túlzott költségekkel is járna egy ilyen beruházás.
A másik fontos területe az energiapolitikának a földgáz beszerzési módja. A Nagykövet Úr beszámolója alapján az Oroszországból származó gáz a legolcsóbb, valamint a piacon is inkább az orosz vállalatok dominálnak. Az elmúlt pár év eredménye, hogy megvalósul egy összeköttetés Lengyelországgal Litvánián keresztül, valamint egy másik Finnországgal Észtországon át. Ezeket nagy valószínűséggel a következő pár évben átadják. Az északi régió és a balti államokkal való mélyebb integráció, és az energiapolitikák szinkronizálása kiemelt célja a lett államnak. 2018. augusztus 21-én került sor Lettország és Észtország között egy kabinet találkozóra, melynek során megerősítették a közös célkitűzést, hogy létrehozzanak egy integráltabb regionális földgázpiacot 2020-ra, amely biztosítaná a versenyképességet és a likvid gázkereskedelmet a régióban, valamint elősegítené a gázkínálat biztonságát.
Energiaellátás és biztonság
Oroszország utóbbi években tapasztalt külpolitikai aktivitását szemlélve – Ukrajna, Grúzia, különböző hadgyakorlatok, melyek a balti államok elfoglalását voltak hívatottak szimulálni – egyértelmű, hogy Lettország elemi érdeke energiaforrásainak minél nagyobb fokú diverzifikálása. Az ország az energiafüggőség csökkentése érdekében számos lépést tett és tervez tenni a jövőben is. Ez azért is fontos mert az ország nem rendelkezik földgázzal vagy kőolajjal. Importfüggősége miatt szükséges számára a nemzetközi kapcsolatok megfelelő menedzselése. Ennek fontos része a megelőzés, a tervezés és a válsághelyzetekre való felkészülés. A balti régió országai és az északi államok, nem csak az energiaszektor, hanem a védelem terén is együttműködnek, de Lettország számára a NATO tagsága is védelmet nyújt egy lehetséges orosz fenyegetéssel szemben.
Intézkedések
A diverzifikáció érdekében tett lépések közé sorolandó a nagy mennyiségű gáztartalékok felhalmozására képes tároló létrehozása, ami akár egy-két éven át is elég lehet az ország gázszükségleteinek kielégítésére, amennyiben az szükséges.
További intézkedéseket tett a lett állam, annak érdekében, hogy a vállalatok és az ipar minél hatékonyabban, gazdaságosabban és fenntarthatóbban működhessen. 2018. augusztus 23-án került sor egy találkozóra, melyet a gazdasági minisztérium szervezett. Az eseményen részt vettek a minisztérium és az INNOEnergy képviselői, amely a fenntartható energia innovatív támogatási alapja, és melyet az EIT, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet támogat. A találkozó eredményeként megszületett egy együttműködési megállapodás, melynek célja a későbbi partnerség biztosítása a kutatások, a tudás és tapasztalatok megosztásának érdekében az energiaszektor start-upjai között. Az INNOEnergy egy hasonló együttműködési memorandumot írt alá Litvániával, ezzel közreműködve a balti régió energiaszektorának fejlesztésében.
Az energia hatékonysági törvény (Energy Effiency Law) alapján azok a vállalatok, melyeknek az évi energiafogyasztása nem haladja meg az 500 MWh-ot, és bevezettek energiahatékonyságot fejlesztő intézkedéseket megfelelnek a törvényzett kritériumának, ez alapján költségeik a következő négy év során 24 millió Euroval fognak csökkenni. Azon vállalatok azonban melyeknek fogyasztása 2017-ben meghaladta az 500 MWh-ot és nem vezettek be releváns hatékonyságnövelő intézkedéseket, azoknak energiahatékonysági adót kell fizetniük, melyből az Energia Hatékonysági Alap a különböző intézkedések végrehajtását finanszírozza.
Egy átfogó energiareform fontos alkotóeleme az ország állampolgárainak intenzív közreműködése. A környezettudatosság növelésének érdekében minden évben megrendezésre kerül egy nap, mikor a lakosság közös erőfeszítéssel dolgozik és együtt megtisztítják a parkokat, utcákat. Így alakítva, fejlesztve az állampolgárok környezettel kapcsolatos gondolkodását, ahhoz való hozzáállását.
Nagyon köszönjük a szívélyes fogadtatást és vendéglátást a Nagykövet Úrnak!
Török Katalin
Public Relations tag