Egy közös európai hadsereg gondolata már az 1950-es években napirenden volt, azonban ennek a megvalósítása több tényező miatt is lehetetlen jelenleg. Mégis miért marad csak egy álom az EU-s hadsereg, ha annak léte kulcsfontosságú lenne egy erős, globális hatalmi pozícióra törekvő Unióhoz?
Összehangolás egységesítés helyett
Ahogy azt a bürokratikus Európai Uniótól megszokhattuk, a közös biztonságpolitikának is van egy intézménye, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), amely támogatja a védelmi projektek végrehajtását, és közös platformot biztosít a tagállamok honvédelmi minisztériumai számára, de ez a valóságban inkább egy összehangolást jelent a műveleti kapacitások kibontakozása, a különböző kutatások és a közös gyakorlatok tekintetében. Az ügynökség mellett rengeteg közös biztonságpolitikai kooperáció működik az Unión belül, amik közül a PESCO (Állandó strukturált együttműködés) az egyik legfontosabb. Ezen együttműködés létrehozásáról az Európai Unió Tanácsa döntött 2017-ben, majd egy évvel később el is fogadták az első projektek elindítását. A PESCO égisze alatt jelenleg több, mint 40 területen zajlik együttműködés a tagországok között, ilyen például a kiképzés, a kiberbiztonság, vagy a kríziskezelés. A PESCO mellett létezik egy Európai Védelmi Alapnak (EDF) nevezett komponense is az európai biztonságpolitikának, amely forrásokkal járul hozzá a haderőt érintő kutatási és fejlesztési projektekhez.
Érdekellentétek
Jean Monnet a közös hadsereg gondolatának első felvetésekor úgy gondolta, Európa még nem érett meg egy ilyen szintű integrációra és egységesítésre. Közel hetven év elteltével sem változott sokat a tagállamok hozzáállása, jelenleg is az egyéni érdekek különbözősége a legnagyobb akadály. Hiába támogatja Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár a kezdeményezést, amíg nincs egységes álláspont a kérdésben, nem lesz egységes hadsereg sem. Ez nem meglepő, hisz a saját haderő a nemzeti szuverenitás leglényege, amiről egyetlen állam sem szokott magától lemondani. És félreértés ne essék, nemcsak a magukat szuverenistáknak nevező „illiberális” kormányok akadályozzák az uniós haderő létrejöttét. Európa nemzetei a második világháború óta a NATO-t és az Egyesült Államokat tekintik a kontinens védelmének letéteményesének és nem igazán akarnak az önállósodás útjára lépni. Pedig egy Brexit, az USA Csendes-óceáni fókusza és a növekvő orosz, illetve kínai fenyegetés mind abba az irányba mutat, hogy az Európai Uniónak egységesebb fellépésre, több önállóságra és a védelem terén is nagyobb integrációra van szüksége.
Bíró Barna House of European Affairs and Diplomacy – BCE | Facebook
Irodalomjegyzék:
Europarl.europa.eu. 2020. EU Army Myth: What Is Europe Really Doing To Boost Defence? | News | European Parliament. [online] Available at: <https://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/security/20190612STO54310/eu-army-myth-what-is-europe-really-doing-to-boost-defence> [Accessed 30 October 2020].
Europarl.europa.eu. 2020. Közös Biztonság- És Védelempolitika | Ismertetők Az Európai Unióról | Európai Parlament. [online] Available at: <https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/159/kozos-biztonsag-es-vedelempolitika> [Accessed 30 October 2020].
Pesco.europa.eu. 2020. PESCO | Member States Driven. [online] Available at: <https://pesco.europa.eu/> [Accessed 30 October 2020].
Európai Unió. 2020. Európai Védelmi Ügynökség (EDA) | Európai Unió. [online] Available at: <https://europa.eu/european-union/about-eu/agencies/eda_hu> [Accessed 30 October 2020].
Internal Market, Industry, Entrepreneurship and SMEs – European Commission. 2020. European Defence Fund – Internal Market, Industry, Entrepreneurship And Smes – European Commission. [online] Available at: <https://ec.europa.eu/growth/sectors/defence/european-defence-fund_en> [Accessed 30 October 2020].