2019. február 28-án került megrendezésre a HEAD – House of European Affairs and Diplomacy „A populizmus mint jelenség” elnevezésű nyitóelőadása a Budapesti Corvinus Egyetemen. Meghívott vendégeink Dr. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója, és Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Csoport vezetője voltak, továbbá Dr. Dúró József, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója moderálta a kerekasztal-beszélgetést.
A köznyelvben és a politikai fellépéseknél gyakran találkozhatunk a populizmus kifejezéssel, ennek ellenére gyakoriak a tévképzetek a tényleges tartalmi jelentésével kapcsolatban, ezért az esemény fontos eleme annak egyértelműsítése. Mikecz Dániel a fogalmi megközelítésével kezdte a rendezvényt, majd kiemelte, hogy a populizmuskutatók köreiben alapvetően egy liberális és baloldali definíció az, ami általánosan elfogadott. Két politikatudományi álláspontot hasonlított össze egymással, az egyik Cas Mudde, holland politológus, a másik pedig Ernesto Laclau, argentin politikai filozófus szemlélete. Mudde munkássága alapján elmondható, hogy a populizmus jellemzői az elit, a nép, illetve a kettő szembenállása. A populista politikus a nép barátjaként állítja be magát, és képviseli annak érdekeit az elittel szemben. Emellett Laclau szerint sem tartalmi szempontból kell nézni a populizmust, hiszen az egy politizálási módszer, stílus.
Mráz egyetértett ezzel a megállapítással, tekintettel arra, hogy a tömegdemokrácia szűrőmechanizmusai (szerkesztőség, pártok szervezete) leépültek, az információ a Facebookon áramlik, a pártok helyett pedig mozgalmak jelennek meg. Tehát a populizmus alapjait a tömegdemokrácia tette le, de a megváltozott nyilvánosság elősegíti a kiteljesedését.
Emmanuel Macron példája kapcsán felmerült a kérdés, miszerint miután egy populista politikus kormányra kerül, hogyan tartható fenn a népszerűsége. Mikecz ennek kulcsát a választók mozgósításában találja. Példaként az olasz Silvio Berlusconi tevékenységét hozta fel, aki a Forza Italia mellett kormánypárti tüntetést szervezett.
Szintén egy fontos kérdés lehet az, hogy a populista politikusok részvétele a politikában nem jelent egyből népszerűséget, tehát miért szavaznak rájuk az állampolgárok? Azonban a választói preferenciák kialakítása rendkívül összetett folyamat. Mráz Ágoston Sámuel a témának, a helyzetnek, és az emberek gondolkodásmódjának a vizsgálatát tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy reális választ kapjunk. Mikecz Dániel a sikerességet abban látja, hogy miként tudjuk megteremteni az értékláncot a különböző társadalmi csoportok között.
Miután a gondolatmenetek letisztázódtak, nélkülözhetetlen egy prognózis felállítása a jövőre nézve. Dr. Dúró József, az esemény moderátora feltette a kérdést, miszerint van-e esély arra, hogy véget érjen a populizmus terjedése, és visszatérjen a korábbi, hagyományos megközelítés. Elsőként a felvetett problémára Mikecz reflektált, és kifejtette álláspontját, mely alapján a nyilvánosság szerkezetváltása még most is tart a szociális médiában történő direkt kommunikációnak köszönhetően. A demokratizálódott nyilvánosság következtében nem tartja valószínűnek, hogy visszaalakuljanak a módszerek. Azonban ahhoz, hogy egy populista politika hosszabb távon érvényesüljön, szükség van szervezetekre is, ezért a folyamat inkább a jövőben ki fog majd teljesedni. Mráz szerint megjelent egy trend, hogy visszavezessék a szűrőmechanizmusokat például a Facebook világába, azaz új algoritmusokat hozzanak létre. Ezek korlátozzák a populizmust, de a tényleges erőviszonyokat mindig az aktuális helyzet és a politikusok személyisége fogja determinálni.
Kitérve az integrációra, európai uniós viszonylatban meghatározó lehet az egyes országok euroszkepticizmusának mértéke is. Mikecz úgy gondolja, hogy az Európai Unió dimenziója különleges helyet foglal el a populizmus eszköztárában, mivel könnyedén ellenféllé válhat, amit sok országban ki is használnak. Sokszor az euroszkeptikusokra tekintenek populistaként, akiknek a jelenléte a döntéshozatalban a föderalizmus mértékét nagyban befolyásolhatja. Mráz előrevetítette, hogy a 2019-es európai parlamenti választáson a szavazói aktivitás nem lesz kiemelkedően magas, esetleg országonként figyelhető meg kis mértékű eltérés a korábbiakhoz képest. A Európai Parlament összetételében nem vár nagy átalakulást, azonban az elit által populistának nevezett pártok valószínűleg meg fognak erősödni, de túl nagy befolyást nem fognak szerezni. Az előrejelzések szerint az Európai Néppártnak (EPP) és az Európai Szocialista Párt (PES) többsége megrendül, és egy széles koalíció esélye reális a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) párttal. Úgy látja, hogy a Néppárt sokszínűsége jelenlegi formájában nem fenntartható.
A beszélgetés végén a hallgatóság lehetőséget kapott arra, hogy egy internetes alkalmazáson keresztül feltegyék személyes kérdéseiket, amelyek közül a legnépszerűbbek továbbításra kerültek a szakértők felé. Ezek között felmerült a választói tudatlanságra való támaszkodás, az ellenségkép kialakításának elmélyedése továbbá a kultúrharc is. Ezek alapján Mikecz ismét a korábban említett Mudde-ra hivatkozott, mivel a megállapítás, hogy a nép megvezethető, rendkívül elitista. Szerinte a demokrácia lényege nem csak az, hogy jó döntések szülessenek, hanem a részvételi legitimitás is, azaz a társadalomnak meg kell mutatnia, hogy mennyi érdeke jelenjen meg a politikában. Tehát a demokrácia fő eleme maga a társadalom. Emellett a kultúrharcnak nincs köze a populizmus tudományos megközelítéséhez. Mráz álláspontja szerint a liberális / képviseleti demokrácia egyik fő funkciója, hogy bízunk abban, hogy a politikusaink leegyszerűsítik nekünk a valóságot, abból kiindulva, hogy nem értünk mindenhez, ezért kifejezetten hiba, és elitista a népet megvezethetőnek gondolni.
Végezetül pedig néhány hallgató lehetőséget kapott, hogy személyesen, és célzottan tegye fel a kérdését az előadóknak, melyek során egy kötetlenebb és közvetlenebb élménnyel zárhattuk eseményünket.
Összességében a kerekasztal-beszélgetés nagy sikert aratott a hallgatóság körében, hiszen számos rendkívül érdekes és mérvadó véleményt hallhattunk a meghívott előadóktól, és egy átfogó képet kaphattunk a populizmusról. A kérdések tömege is alátámasztja ezt, mert számtalan formában felkeltette a résztvevők érdeklődését a populizmus, mint jelenség. Az előadás teltházas végbemenetele arra enged következtetni, hogy napjainkban ez egy fontos téma, mely sokakat érdekel, és számos fiatal érzi úgy, hogy a különböző aktualitásokról való tájékozódás elengedhetetlen részét képzik a mindennapi életünknek.
Szabó Bianka Emese
Foreign Office – Külügyi Főfelelős